Csokoládé, ahogyan nem hizlal

A csokoládéban egyféleképpen merülhetsz el büntetlenül: ha vitrinbe zárják, és csak a történetével foglalkozol.

Francia csokimúzeumA csokoládé eredete valahol az idők mélyén gyökerezik. Egy biztos, hogy Kr. u. 250–900 között Mexikó őslakói, a maják már tudták, hogy a trópusi kakaófa babja olyan magvakat tartalmaz, melyekből csokoládé állítható elő. A porrá tört magvakat fűszerrel elkeverve készítették azt a csípős, chocolatlnak nevezett italt, amelynek gyógyhatást tulajdonítottak.
A maják számára a kakaógubó az élet és a termékenység jelképe volt.
Európai először 1519-ben kóstolt csokoládét, amikor Montezuma megkínálta a hódító spanyol Cortést és kíséretét a csípős itallal. A spanyolok először furcsállták a sűrű, keserű és csípős chocolatlt. Mivel Cortés gyorsan felmérte, hogy a főzet igen előkelő italnak számít az Újvilágban, és jól jön a cserekereskedelemben, elrendelte egy spanyol kakaóültetvény kialakítását.
Ezután nemcsak a spanyolok kezdték meg hódító útjukat, hanem maga a kakaó is. Az Újvilág leigázói hazahozták a kakaóbabot, miközben cukorral és fűszerekkel keverték, hogy ízletesebb legyen. A hóbortos ital hamarosan elterjedt egész Európában, de évszázadokon át kizárólag az elit itala maradt. Az első csokoládégyár Bristolban épült 1728-ban. A tejcsokoládé-szeletre azonban még várni kellett, egészen addig, amíg a Nestlé fivérek 1847-ben fel nem találták a csokoládé ezen új formáját.

Finom történelem

A csokoládé története olyan izgalmas, hogy világszerte múzeumok nyílnak, amelyben látogatók milliói követik figyelemmel az édesség térhódítását. Egy két évvel ezelőtti összeállításból kiderül, ma már nemcsak a csokoládéfajtákat, hanem magukat a csokimúzeumokat is érdemes számba venni. A VirtualTourist.com például kiválasztotta a világ 10 legjobb ilyen intézményét. A szerkesztők a földkerekség legjobb csokimúzeumának a kölnit kiáltották ki, ahol a látogatót egy hömpölygő "csokiszökőkút" fogadja a futurisztikus épületben. Természetesen az épület számtalan interaktív és informatív titkot rejteget, aminek következtében a múzeumi boltban és kávézóban biztosan nem tudunk ellenállni a lenyűgöző kínálatnak. És ez sajnos minden csokimúzeum velejárója: hiába a vitrin, a biztonsági őr: a múzeumlátogatás végén ember legyen a talpán, aki nem esik áldozatul a csokoládé bűvöletének.
És nincs megállás! A világ kettes számú csokoládémúzeumába ráadásul még olyan sokat sem kell utazni: a franciaországi Geispolsheimben a Musée les Secrets du Chocolat színházzal, teaszalonnal és ajándékbolttal várja a látogatókat, de emellett csokoládés tésztát, csokoládés ecetet és csokoládés sört is kínálnak – utóbbi kettőt csak az igazán bátraknak.
Másfajta különlegességekkel csábít a kanadai Pannys Amazing World of Chocolate nevű létesítmény, ahol a vásárlók – ha kedvük szottyan rá – a Dávid szobor csokoládémásával gazdagodhatnak, de egy komplett csokoládéváros makettjét is megcsodálhatják.
A negyedik helyre sorolt bruges-i múzeumban egyebek között a csokoládé jótékony hatásait ecsetelik az érdeklődőknek (a belga csokoládé minőségét persze nem kell ecsetelni az édesség tisztelőinek).
Az ötödik helyen a barcelonai Museo de la Xocolata végzett, a katalán város múzeuma műalkotások és képregényfigurák lenyűgöző csokoládémásaival ejti rabul a látogatókat.
Büszkék lehetnek a kanadaiak, a hatodik helyen ugyanis az észak-amerikai ország egy másik csokoládémúzeuma végzett. A St. Stephenben működő létesítmény a Ganong fivérek előtt tiszteleg, akik kitalálták a szív alakú csokoládésdobozt, és akik a környéken működtették üzletüket.
Hetedik lett a csokoládé történetét bemutató prágai múzeum, nyolcadik a Candy Americana Museum az egyesült államokbeli Pennsylvania államban. Kilencedik helyre sorolták a dél-koreai Dzsedzsu-do szigetén álló múzeumot, míg a tízedik helyet a mexikóvárosi Nestlé Csokoládémúzeum érdemelte ki, amelynek modern épületét mindössze 75 nap alatt építették fel.

A jó kis hazai

Szentendrei csokimúzeumCsokoládékülönlegességekben, különleges csokizóban persze már Magyarországon sem kell hiányt szenvednünk. Sajnos már bezárt a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény „Tibi, te bitang jó…” című közös kiállítása, amely Stühmer Frigyesnek és a Vágóhíd utcai csokoládégyárnak állított emléket. Kárpótlásul azt javasoljuk, hogy a csokigyártás múltja helyett fedezd fel a csokoládé jelenét. Eleinte csak mutatóban, az utóbbi időben viszont egyre gyakrabban találkozhatunk olyan csokoládéboltokkal, -manufaktúrákkal, ahol Hakapeszi és Gombóc Artúr akár egy időben is megtalálná a maga számítását.
Ezekben a nyugati, főleg bécsi élmények alapján megálmodott üzletekben az íz, az illat mellett a szépség is megfelelő rangra emelkedett. A boltok berendezése, az árukészlet, a csomagolás, a kiegészítők még akkor is örömöt szereznek, ha valami csoda folytán nem lelkesedünk a csokoládéért.
A magyar manufakturális csokoládégyártás remekeiből az egyik legjobb válogatást Budán, a 12. kerületben találod a Csokissimóban.  Nosztalgikus környezetben, akár helyben is kényelmesen próbálhatod ki a hagyományos ízek mellett a chilis-tequilás, kakukkfüves, jázminos, levendulás, kecskesajtos, esetleg wasabis különlegességeket is.
Kisebb üzletben, de hasonló élményben lehet részed Szentendrén az Édeni édességek boltjában, ahol biztosan találsz kedvedre való ínyencséget.
Míg a Rózsavölgyi Csokoládé finomságait  a fővárosi 5. kerületben vásárolhatod meg, addig az üzlet nemzetközi díjjal is kitüntetett remekeit a budafoki Rózsavölgyben található műhelyben készítik.
Kézműves csokoládéhoz persze nemcsak a fővárosban juthatsz. A gyulai Kézműves cukrászdán belül működő Cadeau Bonbon Manufaktúrában 1998 óta készülnek bonbonok. Jelenleg a nagyérdeműt 80 féle rendkívül magas minőségű bonbonnal varázsolják el, melyet Gyulán, Kecskeméten és Budapesten a Veres Pálné utcában kóstolhatsz meg.
Rövid felsorolásunk mindössze néhány apró bonbon abból a kínálatból, amit a hazai édességüzletek kínálnak a csokoládé szerelmeseinek. Vedd édes szájjal szemügyre Magyarországot!

Forrás: ötvenentúl.hu - Berényi Mariann